Régi üdvözlőlapok vásárlása – Érdemes tudni

Régi üdvözlőkártyák vásárlása: 6 eredeti a császárkorból

Aki régi üdvözlőkártyákat szeretne vásárolni, az gyakran többet keres egy szép virágmotívumnál. Különösen a császárkori eredeti daraboknál érdemes megnézni az előlapot és a hátlapot. Ibolyák, nefelejcsek, lóherék, rózsák és gyöngyvirágok mesélnek az előlapokon koruk ízléséről. A hátlapokon nevek, helyszínek, kézzel írott üzenetek, bélyegek és postai adatok találhatók.

A bejegyzésben szereplő hat kártya három 2 darabos szettben kapható. A 20. század elejéről származnak, és a motívumtörténetet regionális és postai történettel ötvözik. Néhány hely még mindig ugyanazon a néven létezik, mások ma már más elnevezést viselnek, vagy más állam területén fekszenek. Aki alapvetően örömmel gyűjt ilyen történelmi eredeti darabokat, az a régi magyar képeslapjaink között további kártyákat talál, ahol a motívumot és a hátlapot együtt lehet vizsgálni.

Miért mesélnek annyit a postai úton küldött képeslapok ma?

Egy íratlan képeslap elsősorban a motívumát és kora stílusát mutatja be. Amint egy kártyát ténylegesen elküldtek, további rétegek is megjelennek. A bélyeg és a postai bélyegző gyakran megjelöli a dátumot és a kiindulási helyet. A cím megmutatja, hova utazott a kártya. A kézírás és a személyes üzenet közvetlen betekintést nyújt az akkori mindennapokba.

Az itt bemutatott hat kártyán különösen szépen megfigyelhető ez a különbség. Öt kártyát írtak és postai úton továbbítottak. Egy ibolya motívumos kártya íratlan maradt, és a hátoldalán csak a „Printed in Germany” felirat olvasható. Ez az első szetten belül közvetlen összehasonlítást tesz lehetővé egy fel nem használt üdvözlőlap és egy olyan kártya között, amelynek postai útja még ma is nyomon követhető.

Hogy mennyit mesélhet egy hátoldal egy utazásról, azt a régi, postai úton járt képeslapok és postai útjaik is megmutatják. Ott is a bélyegek, címek és a ténylegesen megtett utak állnak a középpontban. Pontosan ez a második réteg teszi a régi képeslapokat annyira érdekessé sok gyűjtő számára.

Varel és Neuenburgerfeld: régi üdvözlőlapok 1907 körül

Az első szett két történelmi virágkártyából áll. Az egyik sötét ibolyákat ábrázol egy piros vázában, és egy nyomtatott tavaszi üdvözletet. A hátoldala üres, és a „Printed in Germany” felirattal van jelölve. Ezen a kártyán nincs feltüntetve a pontos gyártási év.

A második kártya egy nagy csokor nefelejcset ábrázol. 1907 januárjában postai úton küldték el, és egy zöld 5 pfenniges „Deutsches Reich” bélyeg található rajta. A postai út Varelből Neuenburgerfeldbe, Neuenburg közelébe vezetett. A címet, kézírást, bélyeget és bélyegzőt az eredeti darab tartalmazza.

Varel a mai Alsó-Szászországban, az Oldenburgi-vidéken található, nem messze az Északi-tengertől. Neuenburg és Neuenburgerfeld is ebben a régióban fekszenek. Éppen ezért egy ilyen kártya a helytörténeti és regionális gyűjtők számára messze túlmutathat a virágmotívumon. Két konkrét helyet kapcsol össze, és egyúttal dokumentálja, hogyan küldték el a személyes üdvözleteket a 20. század elején.

A kézzel írt üzenetek az ilyen eredeti darabok fontos részét képezik. Régi megszólításokat, megfogalmazásokat és családi kapcsolatokat mutatnak be, amelyek a képes oldalon nem lennének felismerhetők. Ehhez jönnek a postabélyegzők és bélyegek, amelyek időbeli keretet adnak. Ez a személyes üzenetek és a postai történelem kapcsolata különösen lenyűgözően nyomon követhető a 1916-os történelmi tábori képeslapjainkon. Ott is világossá válik, mennyi történelem maradhat fenn néhány négyzetcentiméternyi papíron.

Berlin, Gollantsch, Wongrowitz és Posen tartomány

A második szett a korabeli Német Birodalom egy másik régiójába vezet. Mindkét üdvözlőkártya járt, és zöld 5 pfenniges „Deutsches Reich” bélyegekkel van ellátva.

Az egyik kártya lóhereleveleket, piros virágokat és egy nagy masnit ábrázol. Hátoldalán a történelmi cím Gollantschba, Wongrowitz kerületbe, Posen tartományba vezet. Az akkori német helységnevek fontosak a történelmi besorolás szempontjából. Gollantsch mai neve Gołańcz. Wongrowitz mai lengyel neve Wągrowiec. Mindkét hely ma Lengyelországban található.

A második kártya egy rózsát, gyöngyvirágokat és egyéb virágokat ábrázol. Berlinhez kapcsolódik, és 1911. március 29-én kelt. Berlin ekkor a Német Birodalom fővárosa volt, az ország egyik legfontosabb politikai, gazdasági és kulturális központja.

Így ebben a szettben különböző regionális nyomok találkoznak. Berlin a mai napig történelmi nevén ismert. Gollantsch, Wongrowitz és Posen tartomány azonban egy olyan történelmi közigazgatási tájra vezetnek, amelynek határai és helységnevei megváltoztak. Éppen ezért az ilyen kártyák különösen érdekesek lehetnek a regionális gyűjtők, családkutatók és azok számára, akik kifejezetten történelmi helyszíneket keresnek az egykori Posen tartományban.

A helységnév megjelölések egy kezdetben dekoratívnak tűnő kártyából a regionális történelem kézzelfogható darabját formálhatják. Egy régi utcanév, egy korábbi kerület megnevezés vagy egy olvasható postabélyegző gyakran új kutatási utakat nyit meg. Ez nemcsak a korábbi keleti területekre vonatkozik. Egy történelmi kártya a Felső-Pfalzból is láthatóvá teheti egy hely változásait. Erre példa a Schwandorf történelmi piacteréről szóló bejegyzés 1905 körül. Ott is közvetlenül összekapcsolhatók a motívum, a postabélyegző, a bélyeg és a város története.

Königsberg, Wolfen és Párizs: Postatörténet határokon átnyúlóan

A harmadik szett földrajzilag a legszélesebb ívet fedi le. Az egyik kártyát 1901. november 18-án Königsbergben, Poroszországban bélyegezték le. Hátoldalán egy zöld 5 pfenniges bélyeg található „Reichspost” felirattal.

Königsberg volt Kelet-Poroszország történelmi fővárosa, jelentős kereskedelmi, közigazgatási és egyetemi város. A város a Pregel folyó partján feküdt. Königsberghez szorosan kötődik az Albertina Egyetem és Immanuel Kant filozófus. A történelmi Königsberg a mai Kalinyingrád helyén található. Egy eredeti Königsbergi postabélyegző 1901-ből ezért nagyon egyértelmű időbeli és földrajzi vonatkozást ad a kártyának.

A második kártya egy nagy csokor ibolyát ábrázol. A hátoldalán egy piros 10 pfenniges „Deutsches Reich” bélyeg található. A postabélyegző Wolfent említi, amely akkoriban Bitterfeld kerületben, a porosz Szászország tartományban volt. Ma Wolfen Bitterfeld-Wolfen városához tartozik Szász-Anhaltban.

A kártya célja a Német Birodalmon kívül esett: Párizs, Rue de Fleurus 36. Személyes üzenet indult így Wolfenből a francia fővárosba. A történelmi külföldi postai küldemények gyűjtői számára különösen érdekes egy teljesen olvasható célcím. Ez lehetővé teszi az akkori postai út nyomon követését nemcsak általánosan, hanem egy konkrét utcáig is.

Mi köti össze ezt a hat régi üdvözlőlapot?

Varel és Neuenburgerfeld, Berlin, Gollantsch és Wongrowitz, Königsberg, Wolfen és Párizs messze vannak egymástól. A hat kártyán ezek a több mint száz éves postatörténet konkrét pontjait képezik. Ezáltal különböző gyűjtési területek számára érdekesek.

A regionális gyűjtők számára a helyi vonatkozások állnak a középpontban. A motívumgyűjtők ibolyákat, nefelejcseket, lóhereleveleket, rózsákat és gyöngyvirágokat fedeznek fel. Aki a postatörténet iránt érdeklődik, az inkább a frankírozásokra, bélyegzőkre és címekre figyel. A családkutatók és helytörténészek a neveket és a történelmi közigazgatási megnevezéseket további kutatások kiindulópontjaként használhatják.

Egy gyűjteménynek tehát semmiképpen sem kell kizárólag egyetlen kritérium alapján épülnie. Néhány gyűjtő egy városra, mások időszakokra, motívumokra vagy bizonyos postai útvonalakra koncentrálnak. Hogy egy állományt hogyan lehet következetesen egy hely alapján vizsgálni, azt például a Mainz régi képeslapjait bemutató gyűjtői katalógusunk mutatja be. Ott a városképek és különböző történelmi perspektíváik állnak a középpontban.

Régi képeslapokon szereplő helyek többet jelentenek, mint SEO-kifejezések

A jó leíráshoz a helységnevet nem szabad egyszerűen többször is beleírni egy szövegbe. Csak az összefüggésben válik érdekessé. Mikor küldték a kártyát? A hely kiindulópont vagy cél volt? Milyen történelmi közigazgatási megnevezést használtak? Mi a hely neve ma?

Az itt bemutatott hat üdvözlőkártyánál pontosan ilyen összefüggéseket lehet megállapítani. Königsberg a mai Kalinyingrádhoz vezet. Gollantsch a mai Gołańczhoz, Wongrowitz pedig Wągrowiec-hez. Wolfen ma Bitterfeld-Wolfenhez tartozik. Varel, Neuenburg, Berlin és Párizs viszont továbbra is ismert nevüket viselik.

A földrajzi összefüggések jelentősen izgalmasabbá tehetnek egy gyűjteményt, ahogyan azt a régi amerikai képeslapok, helyek, régiók és történelmük című bejegyzésünk is mutatja. Ott is világossá válik, hogy egy kártya hátoldala gyakran ugyanannyi földrajzi információt nyújt, mint az előlapon lévő motívum.

Régi üdvözlőkártyák vásárlása: Amire a gyűjtőknek figyelniük kell

Aki régi üdvözlőkártyákat szeretne vásárolni és saját gyűjteményt építeni, először ellenőrizze, hogy valóban történelmi eredeti darabról vagy későbbi reprodukcióról van-e szó. A postai úton járt kártyáknál a bélyeg, a postabélyegző és a cím segít az időbeli besorolásban. Egy jól olvasható bélyegző további keresett helyi vonatkozást teremthet.

Az állapot is szerepet játszik. Az életkorral járó elszíneződések, kisebb foltok vagy enyhe élkopások nem szokatlanok a több mint száz éves kártyáknál. Az erősebb gyűrődések, szakadások, hiányzó sarkok vagy egyéb sérülések befolyásolhatják a piaci értéket. Ezért vásárlás előtt alaposan meg kell vizsgálni az előlapot és a hátlapot.

További tényezők a motívum, az életkor, a ritkaság, a kereslet, a kiadó, a nyomdatechnika, a helyi vonatkozás és a postai történet. Egy postai úton járt kártya nem automatikusan értékesebb, mint egy íratlan. A gyűjtési területtől függően egy ritka, fel nem használt motívumkártya is ugyanolyan keresett lehet. Aki különböző típusú régi kártyákat szeretne összehasonlítani, az a régi magyar képeslapok vásárlásáról szóló bejegyzésünkben további példákat talál patinás, kézzel írott, bélyeggel és postai történettel rendelkező eredeti kártyákra.

Miért tartozik össze az előlap és a hátlap

Egy régi képeslapnál gyakran az előlap az első, ami feltűnik. Gyakran az dönti el, hogy valaki egyáltalán kivesz-e egy kártyát egy dobozból vagy egy albumból. A történelmi besorolás szempontjából azonban a hátoldal legalább annyira fontos lehet.

Ott találhatóak a postai úton küldött kártyáknál a bélyegzők, bélyegek, címek, dátumok és személyes üzenetek. Néha csak ezek az adatok alapján lehet megállapítani, mikor használták a kártyát, vagy milyen kapcsolat volt két hely között. Családkutatás esetén még a nevek és régi címek is fontossá válhatnak.

Ez a későbbi évtizedekből származó kártyákra is vonatkozik. Három régi budapesti kártya például nemcsak ismert látnivalókat mutat be, hanem a hátoldalán dokumentálja a Drezdába és Aradra vezető postai utakat is. Erről bővebben a régi budapesti képeslapokról, a Halászbástyáról és a Mátyás-templomról szóló bejegyzésben olvashat. Ott is egy képeslapból a hátoldal révén egy személyes dokumentum lesz, konkrét útvonallal.

Régi üdvözlőkártyák és képeslapok tartós dokumentálása

Aki idővel nagyobb gyűjteményt épít fel, hamar rájön, mennyire fontos a nyomon követhető dokumentáció. Különösen a hátlapok tartalmaznak olyan információkat, amelyeket később aligha lehet a memóriából rekonstruálni. Egy postai bélyegző, egy nehezen olvasható cím vagy egy személyes üzenet sokkal könnyebben hozzárendelhető, ha az előlap és a hátlap egy összetartozó párként digitálisan tárolódik.

A fájlok egyértelmű elnevezése is segít. Így a helyszín, a motívum és a kártyapár nyomon követhető marad akkor is, ha több száz vagy több ezer kártyát digitalizáltak. Ez különösen nagyobb gyűjtemények esetén hasznos, ahol hasonló motívumok és hátlapok gyorsan összekeveredhetnek.

Hogyan lehet az ilyen állományokat gyakorlatilag digitálisan archiválni, és mikor van értelme saját szkennernek, azt részletesen leírjuk a képeslapok szkenneléséről vagy szkenneltetéséről szóló cikkünkben.

Gyakori kérdések a császárkori régi üdvözlőkártyákkal kapcsolatban